Olyan szintű depresszióba estem, hogy az leírhatatlan. Többen megkérdezték ma az iskolában, hogy mi a bajom, de én nem válaszoltam, csak néztem, pontosabban bambultam ki a tök fejemből, hátha valaki megszán. Depressziós vagyok.

Nincs itthon tej. Nem tudok kakaót inni.

Meghalok mostmár, érezni akarom azt a selymes ízt, ahogy a kakaópor és a tej tökéletes vegyítéséből mi születik, avagy mi keletkezik. Érezni akarom, mert mostmár nem bírom, ez olyan, mint a kokainfüggőknek a kokain, vagy a kávéfüggőknek a kávé. Nagyon durván kívánom már a kakaót, de csak... Fél deci tej van itthon (nem szórakozom, tényleg annyi van), meg igazából üres az egész hűtő, szóval nem is tudok mit enni. Habár... Basszátok meg, most jövök rá, hogy anya mindig vesz tartós tejet az ilyen esetekre, mi van akkor, ha most is van itthon UHT tej? Egy kikúrt géniusz vagyok.

Fúha, miről is akartam írni. Ja, arról, hogy rájöttem arra, hogy nekem simán meglenne a középfokúm angolból, szóval anyáékat meg fogom fűzni arra, hogy a nyáron levizsgázhassak, mivel jövőre nem lesz időm arra, hogy angolra is tanuljak, főleg nem középfokra. Így talán majd tudnék tanulgatni néhanapján. Ja, meg azt akartam írni még, hogy voltam az óvodában leérdeklődni, hogy mehetnék-e közszolgálatra hozzájuk, amire azt a választ kaptam, hogy igen, mehetnék, de nem azért, hogy a gyerekekkel foglalkozzak, hanem azért, hogy a kertben rendet tegyek, meglocsoljam a virágokat, meg felássak minden szart. Hát how about no, sulival szemben van egy másik óvoda, ahol a gyerekekkel kéne foglalkozni, nem a kerttel, szóval inkább oda megyek. Az iskolában minden kezd elülni, ma már elég jó volt minden, de ma elkapott valami szar, aminek köszönhetően felment a gyomorsavam, elkezdem szédülni és hányni. Elmentem az orvoshoz, meg se vizsgált, adott igazolást aztán se puszi se pá kiküldött. Na jó, nem küldött ki, csak enyhén célzott rá, hogy lehet takarodni.

Anyával ma megint összevesztem, meg igazából apával is, és rájöttem, hogy két lehetőség van, vagy az, hogy én vagyok hülye, vagy az, hogy körülöttem mindenki hülye. Az orvosnak elpanaszoltam azt, hogy éjjelente lefekszem időben, és nem tudok aludni, erre annyit mondott, hogy akkor ajánlatos lenne felkeresni egy pszichiátert vagy pszichológust. Ahogy mondtam itthon anyáéknak egyből jött, hogy minek az, nem jó semmire, nekem mindig ilyen luxusra van szükségem mert nekem mindig minden bajom van, meg nem tudom még, hogy mi. Erre megszólaltam, hogy nem is tudtam, hogy doktoráltak (anyának nyolc általános, apának szakiskolai végzettsége van), és természetesen én lettem a szar alak, és én lettem elhordva mindennek, hogy én folyamatosan visszapofázok. Aztán meg apa bejött hozzám, hogy beszélgessünk, bejött hozzám az az ember, akit kurvára utálok, és nem tudok vele beszélni, mert egy érzéketlen faszkalap, ez jött be hozzám, hogy most akkor lelkizzünk, én meg elküldtem enyhén egy melegebb éghajlatra, hogy kösz, nincs szükségem rád, meg a tanácsaidra sem, mivel életem során egy értelmes szó nem hagyta el a szádat.

A Spotify még mindig jó, mivel összeállítottam egy zenelistát, és most arról válogat, nem kell a YouTube-n keresgélnem ezeket az isteni zenéket. Ajánlom mindenkinek letöltését, mert tényleg hasznos app, csak meg kell találni a jó lejátszási listát. Vagy csinálni másikat.

Azt akartam még írni, hogy van egy lány, aki iránt.. Hogy is mondjam, kicsit gyengédebb szálak fűznek, de fogalmam sincs, hogy mit kéne csináljak - mondjam el neki, vagy inkább csak fűzögessem? Mindenesetre jó lenne valamit csinálni, mert nagyon nem szeretem ezt a bizonytalanságot, ami most körül ölel. De igazából abban sem vagyok biztos, hogy bejön-e nekem, vagy ez az a pillanat, amikor már olyan elszántan keresem a barátnőt, hogy mindenkivel összejönnék. Fogalmam sincs, hogy mit érzek, nem vagyok tisztában az érzéseimmel, és ez egy nagyon rossz érzés.

Holnap KFC-zünk Rékával, én már azt hiszem tudom, hogy mit fogok rendelni. Már most nagyon koplalok rá, mivel holnap nem fogok ebédelni az iskolában (nem szoktam péntekenként), és ehelyett a KFC-ben kajálok. Azt hiszem fogok egy pár szendvicset rendelni, meg krusherst. Liont, de lehet, hogy megmaradok a KitKat-nél. Igazából a bőség zavarában szenvedek, mert nem tudom, hogy mit akarok venni a kétezer forintos ajándékutalványból, amit azért kaptam, mert megírtam egy bejegyzést a KFC-nek abból a szempontból, hogy nagyon nem tetszik az, hogy nem nyitottak ki május 2-án. Na ja.

Mit akartam még írni. Nem tudom.