2014.07.19. 01:41, Tomi
A címre még kitérek később, de mondjuk nincs sok kedvem. Na mindegy.
Mint látjátok, új kinézet virít az oldalon. Nem szerettem volna még megcsinálni (ez részben hazugság, mert mégis), de muszáj volt, mivel versenyre jelentkezek vele. Egészen pontosan erre a versenyre - nyári design készítő. Tavaly is jelentkeztem, szóval nem volt kérdés, hogy idén is jelentkezzek-e, vagy sem. Amint megláttam, hogy van megint lehetőség, el is kezdtem gondolkodni, hogy mit hogyan kéne, és végül ez sült ki belőle. Nem volt vele sok dolgom (legalábbis nem annyi, mint az előzőkkel), és próbál "minimalista" lenni a saját módján, nincs benne olyan nagyon sok csicsa, de mégis található benne. Mondjuk nem tudom, hogy hol, de található valahol. Ha rájöttök, hogy hol, jelezzétek már, mert tényleg nem jut eszembe, meg nem is jön velem szembe, hogy "szia, csicsás vagyok, cseréljél le", meg mittudomén.
A másik ok, hogy lecseréltem az az, hogy megkaptam több helyről is, hogy nagyon hasonlít Gabriel kinézetére, és az utóbbi időben egyre több helyről. Hát ez nem, és aki azt meri mondani, hogy mégis, szép halál vár rá. Na jó, azért annyira nem, de mégis, mert szerintem nem hasonlít. Egyáltalán. Mindent lecseréltem, amibe beleköthettetek volna - a betűtípust, mindenhol, a fejlécet, a menüt - mondjuk a kivitelezés még mindig maradt ugyanaz - , egyszerűen mindent. A betűtípuson gondolkodtam, hogy maradjon-e, de végül arra jutottam, hogy nem adom meg senkinek sem azt a lehetőséget, hogy belekössön. Kész. Vége. Ennyi. Nincs tovább.
Mellesleg a használt betűtípusok a Tahoma és az Open Sans.
A hétvégém hiperszuperunalmasan telt el. Fogalmam sincs, hogy mit csináljak, és egyre jobban úgy érzem, hogy a semmittevés határát súrolom azzal, hogy egész nap csak fekszem. De van egy nagyon szép, és költői kérdésem: mi a francot csináljak, ha nem tudok mit? Szeretnék menni dolgozni, de ez jelen pillanatban a lehetetlen kategória, mivel nincsen munkalehetőség. Azaz van, csak mindhez legalább 18-nak kéne lenni, mivel pénzt kellene kezelni, szóval ez meg most a megszoptam kategória, méghozzá az extrémen megszoptam kategória. Vicc, hogy egy ilyen, viszonylag nagy városban nincsen semmi munka 16-17 éveseknek, pedig van vagy 69 iskolaszövetkezet, és az összeshez be vagyok iratkozva. Komolyan mondom, sokszor a hajam tépem már, és eljutok arra a szintre, hogy már a vécépucolást is elvállalnám, csak kapjak egy kis pénzt.
Szombaton egyébként voltam a Tőserdő Szépe fesztiválon, mert nagybátyám fellépő volt. Talán a "régebbi generáció" ismeri a Digital Scream nevű formációt - nekik volt jubileumi koncertjük, 20. születésnap alkalmából, és tök jót buliztam. A Digital Scream előtt Kasza Tibi volt, aki kurvasokat dumált, és azt hittem, hogy helyben elhányom magam attól a nagyképűségtől, amit lenyomott ott, de a közönség ette a szavait. Ez kell a népnek, hülyítés. Konkrétan eladta magát a nyalásával, de mondjuk ez a dolga. Mármint az, hogy eladja magát, nem a hülyítés, de végülis ez is egy megoldási lehetőség. A nagybátyámék után pedig Bárány Attila kezdett neki a zenélésnek, amin már nem maradhattunk, mert drága tesóm bevágta a durcát, mert nincs pénz, és nem ihat meg egy sört, és még velem is ugatott. Érdekes, én tudtam volna úgy is mulatni, hogy nem iszok, és hiába próbáltam anyáékat győzködni, nem maradhattunk. Mert ebben a családban amit a bátyám mond, az megdönthetetlen, nem lehet neki ellent mondani. Annyira nem szeretem ezt.
Kedden volt itt tesóm keresztanyukája és családja, akik Spanyolországban laknak. Mit ne mondjak, Szilvi elég jól néz ki, Kiko (spanyol férfi) pedig semmit nem öregedett. Mondjuk Szilvi sem. Laura már majdnem akkora, mint az anyukája, Pablo meg kis aranyos. Egyébként Szilvi kivételével senki nem beszél magyarul, pedig a gyerekek, igaz kicsit, de tudtak magyarul, és össze tudtak rakni egy épkézláb mondatot. Erre most csak annyit tudnak, hogy 'szia', 'jóestét', 'jónapot', és itt vége van a magyar tudománynak. De mondjuk ez az anyjuk hibája, de azért sajnálom őket, mivel megtanulhatták volna mind a kettő nyelvet perfektül, ha otthon Szilvi nem spanyolul beszélget velük, hanem magyarul, a spanyolt meg ráhagyja Kiko-ra.
Egyébként kaptam tőlük 50 eurót, szóval boldogság volt. Másnap be is váltottam, durván 15000 forint volt, ami azért most elég jól jött. Vettem is belőle három nadrágot meg egy cipőt, és még pénzem is maradt egy kevés, így fel tudok majd menni a G-Portál találkozóra, Pestre. Bizony ám, megyek oda, szóval aki szeretne valaki velem találkozni, augusztus 9-én, 10 óra körülre érkezzen meg a Margit szigetre, valami zenélő szökőkúthoz, én nem találnék oda, ezért lesz kíséretem. Elméletileg. Gyakorlatilag meg nem tudom, majd lesz, ami lesz.
Csütörtökön elmentem reggel vérvételre, és olyan rossz volt felkelni. Nem tudom, hogy hogy sikerült, de felébredtem háromnegyed 7-kor, és fent is maradtam, tök büszke voltam magamra. Mondjuk nem nagy tudomány kellett hozzá, meg nem is olyan dolog, amire büszkének kéne lennem, de az vagyok, mert én megtehetem. 8-ra odaértem, leültem kicsit, aztán behívtak, tök kellemes volt, ahogy levették tőlem a vért. Igaz, azt mondtam, hogy kellemetlen - csak azért, hogy beszélgessek Saci nénivel, aki mindig vette tőlem a vért - , erre ő rávágta, hogy
- Tudod mi lenne igazán kellemetlen, fiam? Az, ha láncfűrésszel esnék neki a lábadnak!
És igazat adtam neki. Az tényleg nem lenne kellemes, aztán nevettünk. Ahogy végeztünk, elköszöntünk, én meg hazajöttem, de olyan éhes voltam, hogy megettem vagy 3 szelet májkrémes kenyeret. Aztán egy óra múlva meg megint éhes lettem. Nem tudom, hogy mi van velem, de mostanában nagyon jó étvágyam van. Megreggelizek, és egy óra múlva megint éhes vagyok, és olyan kellemetlen, mert ha nem vigyázok, el is hízhatok, szóval nem eszek akkor sem, ha már korog a hasam. Inkább iszok valamit, meg bekapok egy almát. Szóval mégis eszek, csak nem kenyeret kenyérrel meg kolbásszal. Na ezt most aztán jól megmagyaráztam.
Ma van apa születésnapja, már 48. éves. Olyan hihetetlen, hogy 2 év, és 50 lesz, mert nagyon jól bírja magát, igaz néha becsípődik a dereka, de ez már a korral jár. De ahhoz képest, hogy 48 mától, aktívan sportol, vezet, biciklizik, mindent megcsinál, és tök büszke vagyok rá. Holnap meg keresztelő lesz, amire nem tudom, hogy elmegyünk-e, de azért csak illene elmenni, mert ha nem megyünk, akkor megharagudnak ránk a népek. Anyáéknak nincs sok kedvük, nekem viszont annál inkább, mert már unom az itthoni légkört. Mondjuk nem hiszem, hogy ott sokkal jobb lenne, de legalább addig sem itthon leszek, feltéve, ha eltoljuk a biciklit.
Na és akkor most térjünk vissza a címre.
Kedves Linda!
Sokat gondolkodtam azon, hogy válaszoljak-e neked, vagy sem, sokan írták azt, hogy ne, sokan, hogy levélre illendő válaszolni, és tudod mit? Válaszolok. Igaz, nem fogod elolvasni, de nem baj, tiszta lesz a lelkiismeretem.
Köszönöm, hogy áldoztál rám egy egész bejegyzést, igazán megtisztelő. Viszont az már kevésbé, hogy miket írtál bele. Addig, amíg nem vagy biztos a dolgodban, inkább ne írj le semmit, mert volt egy pár hiba, amire fel szeretném hívni a figyelmed, ha már te is voltál olyan szíves, és felhívtad a figyelmem pár dologra:
-
felnőtt létedre talán nem így kellett volna elintézni ezt az egészet, de nem baj, hülyéké a világ
-
a bejegyzés hemzseg a helyesírási hibáktól, pont úgy, ahogy a többi bejegyzés is
-
az oldaladon a CSS sok helyen elüt egymástól, ajánlanám, hogy nézz át pár z-index sort, és talán ki is fog nézni valahogy az oldal
Tényleg lehetne az ikertestvére az oldalam Gabriel oldalának? Ó, köszönöm, tudtam, hogy ezt valahogy fel fogod hozni, mert ennyi fogást találtál rajtam. Az előző előtti tényleg hasonlított, az előző már annyira nem, maximum a menü, amit el is ismertem. Ez a különbség bennünk - amíg én elismerem a hibáimat, te nem, és csak saját magadat akarod kihúzni a szarból. Kíváncsi lennék, hogy tudod-e azt, hogy pár sor mit jelent abban a kódban, amit publikáltál, mert én is, és körülbelül további 5-6 ember is azt mondta, hogy biztos nem, mivel még én sem tudtam, amíg egy olyan ember nem mondta nekem, aki nagyon ért a CSS-hez. A G-Portálon ez a sor még nem fordult elő, legalábbis nem tudni róla, de nem baj, nyilván te találtad ki, úgyse ismernéd el, hogy innen-onnan vetted, mert ahhoz már nem fűllik fogad. De mint hallottam, nem csak ezt szereted megoldani másolás-beillesztés paranccsal, hanem sok mást is. Például, amikor saját magadnak kérsz segítséget, aztán kicsit megcsavarva a dolgokat publikálod, mintha a sajátod lenne? Szánalmas. Mellesleg, ha nem lett volna vaj a fejeden, nyilván nem mentegetőztél volna ilyen vadan, mint ahogy tetted. Na, de nem baj, majd megiszod még később a levét, ha itt nem is, a való életben annál inkább.
Utóirat: remélem, hogy legalább 3 órát elvett az életedből az a kurva bejegyzés, aminek a témája én voltam. Köszi, jót röhögtem rajta.