Sok oldalon jártam már, amik szépek voltak, tartalmasak, csak egy, de annál sokkal idegesítőbb dolog rontott bele az összképbe: az, hogy szétesett az egész portál. Ez nem vet túl szép fényt magára a portálra, mert van olyan, amikor olyan szinten zavaró, hogy hiába érdekelne a portál, egyszerűen nem tudom magamat rávenni arra, hogy akkor én most meg is nézzem, esetleg elolvassam a tartalmat, és mivel mostanában egyre sűrűbbek az ilyen dolgok (gondolom a nyár miatt több időtök jut egy dizájn elkészítésére), szeretnék nektek kis segítséget nyújtani ahhoz, hogy ne essen szét annyira a portálotok.

Egy nagyon fontos dolgot azért még kiemelnék: jelenlegi CSS kódod csak és kizárólag akkor módosítsd, ha biztos vagy magadban! Ha nem vagy biztos a sikerben, inkább másold ki a CSS kódodat egy .txt fájlba, és ha netalántán balul sülne el az igazítás, akkor vissza tudod rakni a portálodba a régi CSS kódot.

Ha végképp nem tudod megérteni a dolgokat, akkor itt van az én CSS kódom, amit nyugodtan vehetsz alapnak. Be vannak jelölve, hogy a kódrészletek mihez igazodnak, mit módosítanak, tehát nagyon nehéz dolgod nem lesz kiigazodni benne, viszont jó alapot biztosít akkor, ha egyáltalán nem vagy biztos a dolgodban.

Első lépés: dönts!

Lehet, hogy hülyeségnek hangzik, de igenis nagyon fontos lépés, mint ahogy általában az első lépés(ek) a legfontosabb(ak). Amikor nekiülsz a képszerkesztőknek, fejben döntsd el, hogy akkor milyen stílusú dizájnt szeretnél. Egyszínűt, háttereset, HTML-stílusút (a nagy, csillivilli, nagyon király, de hamar túlzásokba eshetős dolog), esetleg egy szimplát, egyszerűt. Minden itt dől el, mert ha azt mondod, hogy egyszínűt szeretnél, minimalistát, kis csillogással, akkor már van egy nagyon jó kiindulópontod, aminek következtében elindulhatsz egy rögös úton.

Akkor kezdjünk neki

Hála a G-Portálnak, nagyon sok divet, táblázatot lehet testre szabni, akkor is, ha azokról fogalmad sincs, hogy léteznek. Például tudtad, hogy a bal oldali moduloknak és a jobb oldali moduloknak is van külön-külön CSS részük, amit csak elő kell halászni, ha használod őket? Ha nem lennének, nem lenne ott fent az egekben a bal oldali cucc legeleje.

Legelőször mindig gondold ki, hogy milyen hátteret szeretnél. Ha egyszínűt, akkor nagyon nem kell gondolkodnod, viszont ha mintásat, akkor figyelned kell arra is, hogy ismétlődjön, és ne hirtelen szakadjon meg a minta, és kezdődjön megint. Figyelned kell arra is, hogy legalább 1920 pixel széles legyen a háttérfájlod - lehet, hogy ennek köszönhetően lesz vagy 69 megabájt a fájlod, de ez egy elengedhetetlen dolog ahhoz, hogy ne csússzon el a portálod. Miután megcsináltad a fejlécet, és úgy van, mint nálam (link), hogy a fejlécen már "elkezdődik" az oldalsó modulok cucca, akkor csináld meg úgy, hogy megnyitod magát a fejlécet, majd a felesleges részeket, amik nem kellenek a háttérhez, letörlöd róla, így megkapod magát a hátteret. Kijelölés, másolás, új lap megnyitása, kiválasztod a méretet, ahogy az előbb is írtam, és beilleszted a fejléc alapját. Szépen kitöltöd a maradékot a textúráddal, és beilleszted úgy, hogy középen legyen a fejléc. Ezt úgy tudod megcsinálni, hogy kiveszed a nagyítást, körülbelül 30%-ra, beszúrod, és a shift mozgatásával húzod felfele, amíg csak bírod. A fejlécedből másolod azt a fehér részt, és beilleszted azt is. Valahogy így kellene kinéznie az egésznek. Húzd le a fehér részt (de csak akkor, ha fedett árnyék van rajta, és fehér színű átfedés) kicsit lentebb, mint amekkora az egész dokumentom, valahogy így, mert ha ezt nem csinálod meg, így fog kinézni, és világos háttéren nagyon zavaró + nem fog folytatódni sem a háttéren, meg fog szakadni. És íme, készen is vagyunk a háttérrel, ami - ha ügyesek vagyunk - nem fog ismétlődni. Királyság.

Jöjjön a neheze: CSS

Talán ez az egyik legnehezebb része a cikknek, de azért annyira ez sem megerőltető. Amint írtam, a G-Portál rengeteg segítséget ad, és ennek köszönhetően nagyon jól testreszabható minden portál, csak egy kis kreativitás és kódismeret kell hozzá.

Nyisd meg a CSS fájlomat, és nézz szét benne. Az első rész neve az, hogy "alapok", itt vannak a fontosabb részek, amik magát a portált formálják meg. A body részt szerintem nem igazán kell magyaráznom, ez maga a háttér, az oldal, amire jönnek a divek. A td rész a táblázat, de viszont van egy olyan rész, hogy .site, ami nagyon fontos, ez maga az oldal divje. De ne haladjunk előre, mert a body résznél kell valamit alkotnunk.

Ahhoz, hogy portálod ne csússzon, először a hátteret kell beállítani megfelelően. A mi esetünkben ez úgy történik, hogy beszúrod a háttér linkjét, majd nyomsz egy entert a ";" jel után, és beírod ezeket a sorokat:

background-repeat: repeat-y;
background-position: center top;
background-attachment: scroll;

Hogy ez miért fontos? A background-repeat rész a háttér ismétlődését szabályozza, ha azt írod be, hogy repeat, akkor vízszintesen és függőlegesen is ismétlődik, ha azt, hogy repeat-x, akkor csak vízszintesen, azonban ha azt írod be, hogy repeat-y, akkor csak függőlegesen ismétlődik. A background position azért fontos, mert középre kell igazítani, amit a center állít be, a top annyira nem is fontos, mert a center a fontos, de nem baj, ha ott van. A background-attachment rész pedig azt szabályozza, hogy a háttér gördüljön az oldallal, vagy vagy fix legyen, most éppen gördül, a fixed nagyon furcsa hatást kelt ilyen háttereknél.

Ezek után, ha minden igaz, már majdnem nem csúszik szét annyira az oldalad, mint ezelőtt, de ha még mindig, akkor a .site részbe illeszd be ezt a két sort:

width: 1010px;
margin-left: 10px;

Hogy ez miért fontos? Azért, mert ezzel magát az oldalt tudod csúsztatni jobbra vagy balra, illetve az oldal szélességét tudod felülírni, attól függetlenül, hogy mit állítottál be a "stílus és a felület" részen. A margin-left pedig azt szabályozza, hogy mennyire csússzon jobbra, vagy balra az oldal. Ha pluszba van, akkor jobbra iszkol az oldalad, ha minuszban, akkor balra. Próbáld meg tökéletesre csinálni, hogy egyáltalán ne csússzon, és lám-lám, máris nem esik szét az oldalad.

Elméletben ez működik, gyakorlatban lehet, hogy vannak olyan részek a CSS-ben, amik befolyásolhatják ennek a helyes működését. Mindenféleképpen nézd meg, hogy van-e a CSS kódodban lentebb ilyen részek beállítva, mert ha egy kódban több ugyanolyan rész van, akkor az utolsót veszi figyelembe a portál, tehát teljesen mindegy, hogy mit állítasz be, ha lentebb van 3 másik olyan részed.

+1 tipp

A G-Portál beépítette azt a funkciót, hogy lehessen a <head> részbe beszúrni CSS fájlt. Ez azért fontos, mert először ezt tölti be a böngésző, nem a tartalmat, és mivel általában egy utolsó, jobb vagy bal oldali modulba szoktátok beszúrni a CSS kódot, így azt tölti be konkrétan utoljára. Ezért a CSS kódot szúrd be NotePad++-ba, mentsd el valami.css néven, töltsd fel a tárhelyedre a fájlt, és illeszd be a "stílus és a felület" részen belül a Plusz CSS mezőbe a fájl linkjét.

Nem nagy ördöngősség, de viszont annál inkább hasnosabb, tehát remélem tudtam segíteni mindenkinek, aki eddig nem értette ezt a csodálatos dolgot, és egyre kevesebb ilyen portált fogok látni. Ha nem értetek valamit, írjatok chatbe/hozzászólásban, és segítek szívesen.

Olyan nagyon hideg van, hogy az már majdnem fáj. Reggel arra keltem fel félig másnaposan, hogy rohadtul, de be kell takaróznom, mert konkrétan belém fagy a kaksi is. Betakaróztam, aztán meg már az volt a baj, hogy melegem van. Egyik lábamat kivágtam a takaró alól (nem szó szerint érteni), máris jobb lett minden. Szóval nagyon király vagyok. 11-kor meg arra ébredtem fel, hogy megsülök, és végül csak felkeltem, pedig megfogadtam, hogy egész nap aludni fogok, mert nagyon rosszul voltam, de nem akarok ennyire előrehaladni. Szépen sorjában.

Szombaton reggel felkeltem annak rendje, módja szerint, de nagyon fájt a fejem, szóval elindultam kifele a konyhába, hogy bevegyek egy fájdalomcsillapítót. Igazából már szerda óta fájt, de annyira nagyon nem érdekelt, gondoltam, front van, majd elmúlik. Hát nem múlt el, csak fokozódott, de annyira, hogy pénteken már 3 fájdalomcsillapító volt bennem két órán belül, mert elmúlt 20-30 percre, és megint elkezdett fájni, szidtam is eleget az anyukájától annak, aki kitalálta a fájdalmat. Na, ez aztán értelmes mondat. Nem baj.
Lényeg a lényeg, felkelek, de érzem, hogy valami nagyon nem lesz oké. Eléggé gyengének éreztem magam, de nem érdekelt, feltápászkodtam, aztán ahogy indulok ki a konyhába, összeesek. Fejemet - sokak számára most sajnos - nem vertem be, de elég nagy ijedtséget okoztam azzal a nagyon szép esésemmel. Olyan szépen tudok esni, hogy az hihetetlen, egyszer videóra kéne venni, ahogy elesek. Most eszembe jutott az, amikor tesómmal versenyeztünk, hogy ki tud magasabbra rúgni a levegőben, aztán amikor én jöttem, feszülős nadrág volt rajtam, fellendítettem a bal lábamat, aztán a jobb is lendült a bal lábam után, a fejem meg a földön koppant egy hatalmasat, mindenki szakad a röhögéstől. Én meg sírok. Legalábbis az egyik szemem azért, mert hát fájt a fejem, a másik meg a röhögéstől. Vannak ilyen érekes dolgaim.
Megmértük a vérnyomásom, 150/90 volt, ami magasnak számít, meg 100 körüli pulzus. Mondtam anyának, hogy biztos átmeneti, majd megmérjük később. Elmentünk Tiszakécskére, mert unokatesóm születésnapja volt csütörtökön, és azt ünnepeltük, odaérünk, megmérjük: 180/120 meg 98-as pulzus. Mi a fasz. Szaladunk egyből az orvoshoz, mert már hányingerem is volt meg minden apám fasza, mondja az orvos, hogy tényleg magas, de fel vagyok pörögve, menjek el bulizni, jót fog tenni. El is mentem. Be is rúgtam, minden frankó volt, viszont volt egy kis incidens, ami igazából nem is incidens volt, csak nagyon szarul esett. Az a lényeg, hogy van egy unokatesóm, akivel... Nem volt túl felhőtlen a kapcsolatunk sokáig, meg most se teljesen az, de nem tudom megérteni, hogy miért. Én annyira próbálok változtatni magamon azért, hogy jóba legyünk, de igazából soha nem sikerül, és már annyira szánalmasnak tartom magamat azért, mert ennyire teperek, hogy fú, köpni tudnék. Lényeg az, hogy Vikivel voltam, Viki odament hozzá, állok Viki mellett, rám se néz. Köhintek, krákogok, már mindent csinálok, haverja észrevesz, köszön, köszönök neki, unokatesóm meg még mindig semmi. Nézem, mi a fasz. Már majdnem belemászok a képébe, és még mindig semmi. Osztálytársai odajöttek, körbeöleltek, megkínáltak cigivel (amilyen spur vagyok el is fogadtam), mentek tovább. De unokatesóm még mindig nem néz rám, én meg már kezdem kellemetlenül érezni magamat, szóval továbbmegyünk, és mondom Vikinek, hogy ez milyen kellemetlen volt, amire ő csak annyit mond: "van különbség a nem veszem észre, és a nem akarom észrevenni között". Csak nem tudom elképzelni azt, hogy miért ne akarna észrevenni. Na mindegy.
Visszaértem unokatesómékhoz (sok unokatesóm van Kécskén, szóval nem hozzájuk) 3 óra körül, le is feküdtem iziben, lecsuktam a szemem, de nem tudtam aludni. Fent voltam 4 óráig, aztán elkönyveltem magamban, hogy oké, akkor nem fogok tudni aludni az éjjel, szóval felkeltem, elszívtam egy cigit, szenvedtem kicsit unokaöcsémmel (akivel babáztam, előző posztban látni lehet a képet), 6 órakor benyomtam a Teen Wolf negyedik évadjának második részét, megnéztem, aztán felkeltem, és elmentem találkozni Nórival. Hozott nekem gumicukrot. Annyira imádtam. Na izé, ennyit akartam erről, aztán olyan vasárnap este fél tízkor aludtam el, 32 óra ébrenlét után aludtam 14 órát. Azért az nem semmi.

Mivel a laptopom bemondta az unalmast, most tudom befejezni a bejegyzést, szóval már semmiféleképp nem tegnap írtam meg. Tiszta gáz. Kíváncsi vagyok, hogy vajon tényleg lett-e valami baja annak a szarnak. Majd reggel utánajárok.

Mivel hétfőn sokáig aludtam, így a doktornéni meglátogatása keddre maradt. Annyit mondott, hogy igen, elég magas a pulzusom is és a vérnyomásom is, meg adott beutalót vérvételre és kardiológiára. Kicsit félek, mert nem tudom, hogy hogy bírnám azt, hogy folyamatosan, minden nap kelljen bevennem gyógyszert. szóval... Ja.

Tegnap (szerdán) találkoztam Annával, és ittunk is kicsit. Tök jól éreztük magunkat, de volt egy pár olyan dolog, ami nekem bökte a csőrömet, ilyen volt az, amikor a barátja apától kért cigit, mondván, hogy az övé drága, és nem akarja elszívni. Nem tudom, csak én vagyok úgy, hogy ha megveszek egy doboz cigit, akkor nem kérek mástól, és azt addig szívom, amíg van? Vagy nem tudom, lehet, hogy ez csak nekem volt furcsa, de azért na. Meg annyira... Smucignak tűnt a srác, pedig nem is olyan rossz arc, de azért ez nálam eléggé beütött. Ma hívtak volna dombra, de rosszul is voltam, meg igazából kedvem sem volt, ebből kiadódóan, ezt még fel kell dolgoznom nekem, és egy kis időbe bele fog telni, úgy érzem.

Ja, amúgy elkezdtem dolgozni egy új kinézeten, de még nem tartok konkrétan sehol sem. El fog ütni a mostaniaktól megszokottól, de szerintem jól fog kinézni, ha egyáltalán látni fogjátok. Mindenesetre, ha fel is kerül, akkor biztosan meg lesz reformálva sok menüpont, meg próbálom kicsit még egyedibbé csinálni az oldalt. Valami olyanra, hogyha valaki feljön, akkor azt mondja, hogy "ez igen".

Nemsokára lesz egy cikk is, amiben a kicsit hátrébb lévő, nem olyan nagyon felkapott portálokat szeretném nektek bemutatni, de még válogatnom kell a portálok között. Várnám a jelentkezőket, a chatbe, vagy hozzászólásban.

Ma beszélgettem a tesómmal, és egy mondatában benne volt kettő olyan szó, amiről eszembe jutott egy zene. Ez a két szó a gettó volt meg a gospel, hát erről csak ez a nagyon epic zene juthatott eszembe, szóval azóta (úgy két órája) folyamatosan csak ezt hallgatom. Annyira megnyugtató.

Olyan sok embertől kapom meg azt, hogy mennyire szar ember vagyok azért, amiért dohányzom. Egyébként az nem számít, hogy belülről mim van, milyen ember vagyok. Cigarettázol? Akkor szar ember vagy. Illetve megkapom azt is nap mint nap, hogy "nem kéne ennyit cigizned", "minek cigarettázol?", meg az ehhez hasonló, úgymond közhelyek. Annyira fel tudnak idegesíteni. Szüleimen kívül másnak nem igazán van köze ahhoz, hogy mivel baszom el az életemet, de igazából annyira nekik sem. Csak annyira, hogy ők veszik a dohányt, amit tudok tölteni a hüvelybe. De mondjuk ez most elég nagyképűen hangzott, de nem baj, gondolom már hozzászoktatok.

Erről jut eszembe, hogy egy hete megkaptam azt is, hogy mekkora királynak érzem magamat, meghogy mennyien utálnak egy csoportban facebookon. Mindezt egy olyan emberkétől, aki azt se tudja, hogy mifából faragtak, konkrétan a nevemen kívül nem is tud semmit. Aztán az nem igazán tetszett neki, hogy visszaszóltam. De igazából már hozzászoktam ehhez. Egyébként is, a király én vagyok, ez kétségen kívüli. De amúgy tényleg. Na jó, ideje lenne visszaszállni a földre, légyszi, ne szóljatok be. Egyébként az előbb taglalt dolgokhoz csak egy gifet tudok beszúrni:

Annyira tetszik ez a gif, hogy az valami hihetetlen. Igaz, a filmet még nem láttam (szúrjatok le), de tökéletesen leírja az érzéseimet. Mindig ezt a gifet szúrom be valahova, ha valamit kurvára de nagyon leszarok. Kezdek nagyon tőmondatokban beszélni, ami nem jó, mert szeretek hosszú mondatokat alkotni. Ide megint beszúrhatnám a gifet.

Amúgy olyan jó tudni azt, hogy vannak olvasóim. Tényleg, rendkívül jól esik az, hogy nem csak magamnak írok, és egyre több pozitív visszajelzést kapok olyan emberektől, akiktől nagyon nem számítanék rá, miszerint jól írok, humorosan írok, meg még ragozhatnám tovább az igét, csak annyira nincs kedvem, mert már fáradt vagyok. Na, ez egy igazán szép, hosszú mondat lett, büszke is vagyok magamra. Habár nem azért, merthogy olyan nagyon menő vagyok, mert le bírtam írni egy hosszú mondatot. Ebből már nem rágom ki magam.

Nem szeretem a részeg embereket. Legalábbis az olyan részegeket nem, akik nem tudnak magukról sem, és beszélnek össze-vissza. Vagy hogy mondjam. Az olyan részeg embereket nem szeretem, akik ha beisznak, akkor basznak a világra, és csinálnak ezernyi hülyeséget, meg patáriáznak, ha hazaérnek. Ezt most azért írom, mert apa ma elment valami bulira (évente egyszer, ha elmegy ilyenre), aztán úgy berúgott, hogy egyenesen menni nem tudott. De ezt nem úgy kell elképzelni, hogy megivott négy liter pálinkát három liter vodkával, hanem úgy, hogy megivott 3-4 doboz sört, meg talán egy páleszt, és ágyesz bugyesz. Nem bírja már az alkoholt a szervezete, csak azt nem tudom, hogy akkor miért erőlteti. Na mindegy. Hazajött, és hangosan beszélt. Nem kiabált, csak hangosan beszélt, aztán meg még meg is fenyegetett, amit nem gondolt komolyan, de azért na. Tudjuk már, hogy hol a határ. Én ha iszok, akkor mindig tiszta marad a fejem, emlékszem mindenre, és tudom, hogy mit csinálok, főleg, ha családdal vagyok. Mondjuk eddig csak egyszer volt olyan, hogy az utolsó emlékem az, hogy legurítottam az italt, aztán a következő emlékfoszlány az, hogy fekszem az ágyamban. és reggel van. Akkor egy cipőt is elloptam a tizedikről, egy öregasszonytól, akit nagyon utálunk, aztán apa vitte vissza neki, mert én nem mertem.

Idén már nem eszek nektarint, mert már nem kemény. Csak akkor szeretem, ha kemény, és ha beleharapok, a húsa leválik a magjáról. Tehát valamikor akkor, ahogyan zöldből kezd átmenni pirosba. Akkor az igazi nekem. Nem édes, nem savanyú, olyan pont jó, és ah. Most meg ettem, és csurgott szanaszét, és hiába csináltam bármit, akkor is ragadtam, szóval elhatároztam, hogy idén már nem eszek. Mondjuk úgyis fogok. Tudjátok, hogy mit várok? A szőlőt! Jaj, meg a sárgadinnyét. Meg az epret, de annak most ment le a szezonja, és körülbelül ettem fél kilót, nyilván még sokat is mondok. Jaj.

Ma megyünk rokonékhoz, házibuliba, vagy mi a szöszbe. Unokabátyám születésnapja volt, annak a fiának meg rá egy napra (tegnap) névnapja. Egyébként el is jöttek hozzánk, elvitték az öcsémet magukhoz, én meg babáztam egy jót. Olyan rég fogtam ilyen hosszú ideig kisgyereket a kezemben, hogy fú. El is halt a kezem, pedig általában bírom a strapát, de vagy egy órán keresztül fogtam, aztán a huszadik perc után már azt mondtam anyának, hogy rakjon már be valamit a kezem alá, mert leszakad. Ő azt mondta, hogy rakjam le a gyerkőcöt, de  nem tágítottam, szóval rakott be a kezem alá egy párnát, amire le tudtam nagyjából támasztani a kezemet, hogy foghassam tovább a babát. Két hónapos lesz 22-én, de már van vagy 5 kiló. Amúgy ahogy felvettem a kezembe, elkezdett sírni, majdnem fel is adtam, hogy hát akkor ő nem igazán szeret, már adtam volna vissza az anyjának, amikor eszembe jutott, hogy az öcsémet hogy altattam anno, és elkezdtem ringatni kicsit. Meg is nyugodott, és alukált egy jót, mondta is az anyja, hogy neki már meg se nyugodott volna, mert hát ugye ő már elég ideges mostanában, mert nagyon keveset alszik az éjjel - Rajmond egész éjjel fent van, és ha nincs kézben, vagy nem ringatja valaki a babaágyat, sír. Szóval azt mondta az anyja, hogy szerinte azt érzi, hogy nyugodt vagyok, és ezért tud ő is nyugodt lenni, és ahogy gondolkodtam, nekem is ez jutott az eszembe. Egyébként olyan gyorsan felcseperednek. Két hete még az öcsém is 2 hónapos kisbaba volt, most meg már tizenegyedik éves. Lassan idősebb, mint én. Amúgy úgy szeretem a kisgyerekeket.

Egyébként itt egy kép rólam, miközben babázom. A fejemet ne nézzétek, nem fésülködtem akkor már vagy két órája, a hajam meg annyi idő után olyan, mint valami szénaboglya, megjegyzem magától. Önálló életet él a hajam.

Tudom, hogy akartam még valamit írni, csak elfelejtettem.

Mielőtt még jól lebasznátok ezért (is), nem másolom Gabrielt az alcímben, csak ezt a zenét hallgatom most is, meg akkor is ezt hallgattam, amikor a dizájn készült, de nem tervezem, hogy minden bejegyzés alatt legyen egy random cím. Azaz annyira nem is random, mert mindig azt írja be - gondolom én - amit épp hallgat akkor, amikor beírja. Na ebbe most jól belekavarodtam.

Mint látjátok új dizájn van, mondjuk ezt még a vakok is észrevennék. Hogy miért volt szükség erre? Hát azért, mert vaj volt a fejemen, amiért meg is kaptam a magamét, teljesen jogosan. Azaz annyira nem jogosan, de mégis. Na a lényeg az, hogy megkaptam azt, hogy a kurva mosómedvémet, meghogy egy álszent fasz vagyok. Köszönöm szépen, nem esett rosszul, mondjuk gondolom nem is azért írta az illető személy, hogy rosszul essen. Ha meg mégis, akkor most remélem forr kicsit a levében, mert nem jött be, muhahaha. Picsafüst, eltértem a témától. Szóval az a lényeg, hogy megkaptam a fent felsoroltakat, és én - mint tisztességes, magyar állampolgár - elkezdtem gondolkodni arról, hogy helyes volt-e az, amit csináltam, és rájöttem, hogy nem, de viszont visszacsinálni már nem tudom. Nem is akarom. Tanultam az esetből, és a lelkiismeretem győzedelmeskedett, szóval megkreálódott ez a.. Hát, annyira nem rossz, de nem is rossz, olyan középkategória, de végülis elfogadható. Lehetett volna egyedibb, csak már annyira irritált, és nem éreztem a sajátnak az előző dizájnt, hogy fú. Na mindegy. Lényeg a lényeg, ez már sokkal jobban bejön nekem, sokkal inkább érzem a sajátomnak, a színek pedig szerintem az orgazmusszintet ütik meg. Mert ez a szilva-gesztenye elég jó kombó. Eredetileg türkiz-téglavörös lett volna, de aztán lecseréltem a félreértések elkerülése végett.

Azt viszont nem tudom felfogni ép ésszel, hogy mi a fasznak kell keresni a hasonlóságokat, főleg úgy, hogy igazából nagyon nincs, de már konkrétan eljutottunk arra a szintre, hogy a legkisebb szarba is belekötünk. Most komolyan, ez a dizájn és a mostani miben hasonlít? Mert vagy én vagyok vak, vagy ő, de én nem látok hasonlóságot, és mostmár felbasz, hogy megkapom alaptalanul azt, hogy fú de hasonlít, meg mittudomén. Igaz, megírtad, hogy nem támadásként írod, de akkor is felbasz, hogy mostmár eljutottunk konkrétan arra a szintre, hogy már egy rohadt textúrát sem lehet felhasználni anélkül, hogy ne keressük a hasonlóságot? Ennyi erővel visszatekerhetnénk a '90-es évekbe, és kereshetnénk a hasonlóságot a legelső dizájnok között, vagy épp akkor, amikor megjelent a Photoshop, és akkor az első, Photoshoppal készült dizájnok között. Mégis hogy esne pár embernek, ha most akkor elkezdeném feltárni a G-Portált, és benyögném, hogy hát, szerintem ez meg ez hasonlít. Annyi embert láttam már rohadtul hasonló kinézetű kinézetet készíteni mint az enyém, sőt, volt már egy párszor olyan is, hogy konkrétan az egészet lelopta, de szartam rá az egészre. Őt minősíti. Na, kiborulás off.

A mai nap eszembe jutott az évzáró, aztán megint felbasztam magam. Nem emlékszem, hogy arról írtam-e, a lényeg az, hogy a műsor közben elájult egy lány, és beverte a fejét, elég durván. Én majd' szörnyet haltam már alapból a látványtól, attól meg, hogy visszhangzott az aulában az, ahogy koppan a feje, mégjobban. Aztán szétnéztem, és láttam, hogy az osztálytársai is röhögnek, majd ránéztem az én osztálytársaimra is, azokra, akik igazából nem igazán kedvelnek. Nos hát, ő... Röhögtek. Majd megszakadtak a röhögéstől.

Vázolom a helyzetet. Összeesik egy számukra tök ismeretlen emberke, röhögnek. Összeesik valaki közülük: "úristen, hívjatok papot", "mentőt azonnal", "letört a körme, nézd má' meg", "úristen piszkos lett a ruhája", "nagyon beverte a fejét?", ja, meg a hisztirohamok, hogy úristen, most mi lesz vele. Semmi. Elájult, de nem vérzik semmije, a haja nem kezdett el hullani, az álla nem esett le, a feje sem, meg a felsőteste sem vált el a lábaitól. Szimplán csak elájult, rossz volt a levegő, nem evett egész nap, tudja az apja fasza, hogy mit csinált, vagy csak rosszul van a tömegben, a lényeg az, hogy általában nem halnak meg úgy emberek, hogy elájulnak, aztán meg kinyitják a szemüket. Maximum a szentlélek szállja meg a testüket, aztán kalap kabát. Baja nem lesz, maximum majd csak jobban hisz a jóistenben.

Ja, amúgy a történtek után a barátnője rosszul lett a sírástól, a fél tanári kar kiszaladt hozzá, aztán amikor nem tudták, hogy mit csináljanak (mert a szó szoros értelmében pöcsöltek), elindultam kifele, és megkaptam azt, hogy "szerintem vannak már nála elegen". Hogy honnan és kitől arról fogalmam sincs, de remélem, hogy majd akkor is ezt fogja mondani, ha vele történik meg mindez. Mindenesetre kimentem, megmondtam világmegváltó ötletemet: "leesett a vércukra, csokit kell vele etetni, ami feldobja szépen, és nem lesz semmi baja". És lám-lám, megette a csokit, és kicsit jobban is érezte magát. Na, kinél az ész? Nálam. Bezony. Ja, amúgy hívtak hozzá mentőt, de az az évzáró végére meg is érkezett. Vagy lehet, hogy direkt pozícionálták így, hogy azért a bizonyítványát még megkapja. Jaj tényleg, annak az eredményét sem írtam le. Töri hármas, matek és angol ötös, a többi négyes (volt még másik négy tantárgy), szóval összességben annyira nem rossz, kíváncsi vagyok, hogy jövőre milyen lesz. Gondolom, nem ennyire fényes.

Ma voltunk keresztanyáéknál, szedtünk finom sárgabarackot. Vagy kajszit, nekem édesmindegy, barack-barack, lehet belőle két dolgot főzni: pálinkát meg lekvárt, aztán a lényeg az, hogy finom legyen. Ami általában sikerülni szokott. Szedtünk pálinkának valót is, meg lekvárnak is, holnap nem lehet majd levegőt sem venni, mert lekvárfőzés lesz, aztán ilyenkor mindig áll a bál itthon. Viszont pálinkát innék már. Ennek a mondatnak nagyon életbölcsesség szaga van. Csináltam képet is odakint, aztán most majd láthatjátok igazán szexi testemet, meg nyilván fel is fedem magamat, sok eszem van. Na nem baj, úgyis nagyon YOLO vagyok.

Itt a kép. Ő a legjobb barátom immáron körülbelül 10 éve. Nagyon aranyos, imádom, és nem tudom, miért beszélek tőmondatokban.

Egyébként még nem fejeztem be az oldalt, a kicsit időigényesebb dolgok még hátra vannak. Ja, és főadmin lettem egy játékszerveren, kurvajó vagyok. Na azt hiszem ennyi mára.

, hogy pont ma beszélgettem G-lel, hogy milyen szánalmas dolog az, ha valaki sajnáltatja magát, vagy ír a helyzetéről, erre most pont ezt fogom tenni én is, azért, mert ki kell írnom néhány dolgot magamból. Aztán ha károgós siránkozás lesz belőle, én szóltam előre, hogy lehet, nem kellene elolvasnod. De tudjátok mit, inkább berakom privátba. Olvass tovább.

Ahhoz, hogy tovább tudj olvasni, regisztrálva kell, hogy legyél. Ezt úgy tudod elérni, hogy ide kattintasz, kitöltöd a regisztrációt, megerősíted, majd belépsz ebbe a csoportba, ahol eldöntöm azt, hogy beléphetsz-e, avagy sem. Ha nem életszerű a facebookod, törlöm a regisztrációd, és a csoportba se léphetsz be. Ha életszerű, és normálisnak tűnsz, akkor megerősítem. Belépsz, oldalt lesz egy kis modul, ahol először az "Elsőnek" modult kell elolvasnod, majd ezek után mehetsz olvasni. Ilyen egyszerű.